Alapképzés és felsőfokú szakképzés

PONTSZÁMÍTÁS

I. Alapképzés

Nem művészeti képzések

Felvételi pontok számítási módszerei
A felvételi pontok kiszámításánál kétfajta számítási módszer lehetséges:

1. 1. A tanulmányi + érettségi pontok összegének számítása.
2. 2. Az érettségi pontok kétszerese.

A maximálisan elérhető összpontszám 500 pont.

1.Tanulmányi + érettségi pontok összegének számítása

Az első módszer a felvételi pontok számítására a tanulmányi és érettségi pontok összegének számítása.

Tanulmányi pontok (maximum 200 pont):

Ez összesen legfeljebb 200 pont. Ehhez adják hozzá az érettségi pontokat, ami maximum 200 pont lehet:

Érettségi pontok (maximum 200 pont):
Annak megfelelően, hogy az adott szak melyik képzési területhez tartozik, két érettségi vizsgatárgyat kell választani:

A fenti tantárgyak közül a jelentkező számára leginkább kedvező két érettségi tárgy vizsgaeredményeinek százalékos teljesítményéből számítják az érettségi pontot. Az érettségi pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel.

A 2005 előtt érettségizőknél (vagyis akik még a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek) is a százalékos számítás érvényesül. Mivel nekik az érettségi eredményük csak érdemjegyekben és nem százalékos eredményekben szerepelnek az érettségi bizonyítványban, ezért az alábbi számítás alapján határozzák meg százalékos eredményüket:

- jeles (5)                       100 %
- jó (4)                             79 %
- közepes (3)                    59 %   
- elégséges (2)                 39 %

Így a tanulmányi és érettségi pontok összesen maximum 400 pontot tesznek ki, ehhez adják hozzá a többletpontokat, ami maximum 100 pont lehet.

Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel: aki legalább középfokú végzettséggel (érettségivel) rendelkezik és az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot (jogszabályi minimum ponthatár).

2009. szeptember 15-ével lépett hatályba, azaz a 2010-es keresztféléves eljárásban már alkalmazandó az a szabály, miszerint az 1996. előtt érettségizett, felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkező érettségi pontjait - ha az adott szakra vonatkozó vizsgatárgyak közül csak egyből rendelkezik eredménnyel - az ennek az egy tárgyból megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni. Például: ha valaki 1995-ben érettségizett és olyan szakra jelentkezik, ahol matematika és fizika a követelmény, de fizikából nincs érettségi eredménye, akkor a pontszámításkor a matematika érettségi eredményét kell kétszerezni.

2. Érettségi pontok kétszerese
A másik lehetőség a felvételi pontok számítására az érettségi pontok megduplázása, amely így összesen maximum 400 pont lehet (összesen maximum 200 pontot lehet szerezni érettségi pontokkal, ezt kell megduplázni, ami így összesen maximum 400 pont lehet). Ehhez adják hozzá a többletpontokat, ami maximum 100 pont lehet.

Az érettségi pontok számításának módját lásd fentebb.

II. Felsőfokú szakképzés

A maximálisan elérhető pontszám többletpontokkal együtt 500 pont. Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.

A felvételi pontok számítására 3 módszer van:

1. a tanulmányi pontok kétszerezése
2. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadása
3. az érettségi pontok kétszerezése.

A három számítási mód közül minden esetben a jelentkező számára előnyösebbet kell alkalmazni. Mivel felsőfokú szakképzés esetén nincs meghatározva, hogy melyik két érettségi tárgyból kell érettségi pontot számolni, így a két legjobb érettségi eredményből történik az érettségi pont számítása.

A számítási módok részletes leírását lásd az alapképzésnél.

PÉLDA PONTSZÁMÍTÁSRA