Szülőknek

Annak érdekében, hogy a továbbtanulás továbbra is bárki számára elérhető maradjon, ösztöndíjakkal, támogatásokkal és részletfizetési lehetőséggel is segítjük hallgatóinkat, valamint többféle állami forrást is igénybe vehetsz a finanszírozáshoz.

1.  Lehetősége van arra, hogy a féléves tandíjat két részletben fizesse be. Részletfizetés esetén a bejelentkezés napjáig a költségtérítés felét és az egyéb szolgáltatások díját kell megfizetni. A költségtérítés második felének kifizetését a vizsgára történő jelentkezés első napjáig kell teljesíteni.
   
   
2. A BKF számos támogatást, ösztöndíjat kínál hallgatóinak. Megpályázható ösztöndíjainkról ITT olvashat részletesen.
   
   
3. Saját iskolaszövetkezetünkön, a BKF Diákunión keresztül pedig akár munkát is vállalhatnak hallgatóink, hiszen számos pénzkereseti lehetőséget kínálnak.
   
   
4. Az állam 2012 szeptemberétől bevezeti a Diákhitel2-t kifejezetten a költségtérítés finanszírozás céljából. A pontos feltételeket rögzítő jogszabály megjelenése hamarosan várható. Az alábbiak jellemzik majd várhatóan a Diákhitel2-t:

Az utóbbi években a diploma más értéket képvisel, más szerepet lát el, mint 20-30 évvel ezelőtt. Az akkori elitoktatásnak köszönhetően kevesek kiváltsága volt a diploma, ezzel szemben ma sokkal könnyebb bejutni a felsőoktatásba és ott végzettséget szerezni. A változást sokan, sokféleképpen ítélik meg, egy biztos azonban: a témával foglalkozó kutatásokból továbbra is egyértelműen kirajzolódik a diplomával rendelkezők helyzeti előnye az élet sok területén.

1. Diplomával magasabb a fizetés

A felsőfokú végzettségű munkavállalók például lényegesen jobb kereseti viszonyokkal rendelkeznek, mint a középfokú érettségivel rendelkező társaik. A fizetések közti különbségek aránya az összes OECD-ország közül nálunk a legnagyobb. Az egyetemet végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, a főiskolai diplomások pedig átlagosan hetvenezer forinttal kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Eközben egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában.

Természetesen az egyes képzési területen végzettek más-más jövedelemre számíthatnak - az informatikusok, mérnökök, gazdasági szakemberek átlagjövedelme meghaladja néhány más terület dolgozóinak bérét, de megfelelő kiegészítő képzettségekkel a nem klasszikus sikerszakmák diplomásai is megalapozhatják sikeres munkaerő-piaci pályafutásukat. A versenyszférában a jövedelmi mutatók az első tíz-tizenöt munkával töltött évben meredeken ívelnek felfelé. Az érdekes jelenség hátterében a fiatal diplomások tipikus karrierútja húzódik meg - negyvenes éveik elejére a megfelelő tudással és képességekkel rendelkező felsőfokú végzettségűek jelentős része vezetői vagy középvezetői beosztásokat érhet el, és közepesen magas vagy éppenséggel kifejezetten magas szinten stabilizálódhat keresete.

2. Diplomával biztosabb az elhelyezkedés

Az egyre nagyobb számú felsőoktatási hallgató és végzett diplomás pályakezdő láttán sokan elbizonytalanodnak, hogy szüksége van-e a magyar munkaerőpiacnak ennyi diplomás fiatalra. Néhányan azt hangsúlyozzák, hogy hazánkban diplomás túltermelés folyik. Kétségtelen, hogy vannak olyan szakmák, ahol több végzett diplomás van, mint ahányan az adott szakmában el tudnak helyezkedni. Ennek köszönhetően egyre több diplomás helyezkedik el az eredeti végzettségétől távolabb eső szakmákban. Ez azonban nem minden esetben tragédia, sőt. Csak egy példa: gyakori eset, hogy egy német, angol vagy francia tanári diplomával valaki a pedagógusi pálya helyett „kénytelen" egy ismeretlen területtel foglalkozó nemzetközi céghez „igazolni", ahol viszont a fizetések jóval magasabbak, mint a közoktatásban.

Az említett okok miatt a diplomás pályakezdők körében sokkal kisebb arányban van jelen a munkanélküliség, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Konkrét számokról szólva az okleveles pályakezdők munkanélküliségi rátája a teljes népességre vetítve 2-3 százalék, míg az alacsonyabb végzettségűek esetében ez 8 százalék.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta több területen is diplomás szakemberhiánnyal küzd. Az informatikus-hallgatók legjobbjai gyakran már az iskolapadból elkelnek, de a műszaki végzettségű fiatalok: a gépész- és villamosmérnökök, az építészek és az építőmérnökök is biztos elhelyezkedéssel és kiváló fizetési viszonyokkal számolhatnak. Nagy a kereslet a jól képzett gazdasági szakemberek iránt is.

Persze senki sem ringathatja magát abba a hitbe, hogy a kezében tartott diploma már önmagában álmai állásába, a munkaerőpiac legfelsőbb régióiba repíti őt. A diplomával rendelkezők száma az utóbbi években erőteljesen megnövekedett és ez kiélezettebb versenyszituációt teremtett az állásokért folytatott harcban. A cégek több jelentkező között válogathatnak, tehát igényeiket is emelhetik - a végzettséget igazoló papír egyre ritkábban elég a sikerhez. Az elhelyezkedés legfőbb sarokköve az idegen nyelvtudás - a munkáltatók legáltalánosabban az angol nyelvismeretet várják el, de a különlegesebb nyelven beszélők is jó eséllyel bízhatnak akár speciálisabb munkakörökhöz kötődő magas presztízsű állások elnyerésében.

3. A diplomások tovább élnek

Érdekes információ, hogy statisztikailag egyértelműen kimutatható: a diplomások általában hosszabb életet élnek, mint azok, akik nem rendelkeznek diplomával. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet nemrégiben közölt tanulmánya szerint jelentős összefüggés van az iskolai végzettség és a várható élettartam között. A 2000-2004 között a 30 éves felsőfokú végzettségűek várható élettartama a férfiak esetében 78 év, míg a nők esetében több mint 82 év. Ugyanakkor a 8 általánossal nem rendelkezők esetében ugyanez a férfiaknál 62 év, míg a nőknél 72 év, azaz 16-20 év különbség van a várható élettartamot tekintve a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között.

4. A diploma presztízse

A diploma értéke, megítélése sokat változott az utóbbi időben, ennek ellenére bátran ki lehet jelenteni, hogy a diplomának továbbra is komoly presztízse van. A diploma megszerzéséhez vezető úton - az előadásokon, a vizsgákon és a szakdolgozatírás közben - a hallgató olyan tudásra tehet szert, mellyel kiemelkedhet a hasonló képzést nem végző kortársai közül. Ráadásul az elmélyülés egy adott szakterületen az élet egyéb területen felhasználható tudást is ad. Ez lehet a magyarázata annak az általános jelenségnek is, hogy a diplomások sok esetben válnak a társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek meghatározó embereivé. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a diplomások egy kiválasztott kisebbsége képezi majd a hazai tudomány és értelmiség színe-javát is.

5. A tanulás hasznos tevékenység

Végül van egy pofonegyszerű érv a továbbtanulás mellett: a tanulás alapvetően hasznos emberi tevékenység. A felsőoktatásban szerzett ismeretek olyan szellemi táplálékot nyújtanak a hallgatók számára, mely egész életüket befolyásolhatja. A felsőoktatás sok lehetőséget kínál, minden korosztály megtalálhatja a maga igényeinek és vágyainak megfelelő szakot, képzésformát.

Az egyetemek és főiskolák nem csak a frissen érettségizettek számára lehetnek vonzóak. A felsőoktatás szakmai alapozás után és alatt is várja a hallgatókat. A munkaadók többsége is örömmel veszi, ha az alkalmazottak továbbtanulásra adják a fejüket. Ennek keretet adhat az Európai Unió sokat hangoztatott irányelve, az ún. „élethosszig tartó tanulás" (life-long learning) is, melynek keretében arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy ne csak fiatalon fejlesszék tudásukat, hanem folyamatosan, életük bármelyik szakaszában legyenek nyitottak a tanulásra.